2019 elején egy fiatal nő Szaúd-Arábiából történő menekülését figyelte az egész világ. A 18 éves Rahaf Mohammed azonban nem csak a hazájából, hanem a családja elől is menekült. Tudta, hogy ha teljesen szabadon szeretne élni, akkor mindent maga mögött kell hagynia, nagy valószínűséggel örökre. Most megjelent memoárjában Rahaf teljes részletességgel írja le, hogy mi vezetett ahhoz, hogy élete kockáztatása árán is megszökjön egy olyan országból, ahol a nőket teljes elnyomás alatt tartják.
A könyvet olvasva, azok számára, akik nőként a nyugati kultúrában nevelkedtek, a „szabadság” fogalma teljesen más értelmet nyer. El tudnánk-e fogadni, hogy a családunk férfi tagjainak beleegyezése nélkül nem mehetünk vásárolni, dolgozni, hivatalos ügyeket intézni, de még orvoshoz sem? Bele tudnánk-e törődni, hogy ha nem engedelmeskedünk nekik és az általuk felállított írott vagy íratlan jogrendszernek, akkor büntetlenül elvehetik az életünket is?
Rahaf Mohammed és még sok más szaúdi nő fellázadt a rendszer ellen. Közülük voltak, akiknek nagy nehezen sikerült eljutniuk egy szabadabb világba, de a könyvből az is kiderül, hogy jó néhány fiatal nő, aki szabadulni próbált az országból és az elnyomás alól, nyomtalanul eltűnt. Feltehetőleg a saját családjuk végzett velük.
Rahaf Mohammed ma már egy olyan államban él, ahol elvileg a nőket és a férfiakat egyenlő jogok illetik meg, de továbbra is arra bíztatja bántalmazott és elnyomás alatt élő nőtársait, hogy ne törődjenek bele a sorsukba. Lázadjanak fel, mert ha szabadság nincs, akkor élet sincs.
B.H. könyvtáros ajánlásával