RÓNA VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT KULTURÁLIS / SZELLEMI HAGYATÉKA
(Helyi Értéktár)
A ceglédi vendéglátás története a XV. századra nyúlik vissza. Az első, oklevelekben megemlített szállásadó egy szabómester volt 1444-ben. 1520-ból már neveket is találunk: Szondi Gergely és Zsengellér Gergely kínált szálláshelyet az utazóknak.
A XVIII. sz. végétől már viszonylag nagy számban nyíltak vendéglők, cukrászdák és italmérők, kocsmák a városban. Az elegánsabb éttermek, szállodák a városközpontban, a mai Rákóczi úton álltak, míg a meleg ételt kínáló kocsmák zömében a mai Várkonyi István Általános Iskola, a víztorony, illetve a Széchenyi úti sorházak helyén, az akkori állat- és kirakodóvásárok tere környékén helyezkedtek el.
Néhány nevesebb kocsma, vendéglő, szálloda ebből az időszakból: Alsókocsma (1786 – Szolnoki út), Felsőkocsma (1786 – Kis utca), Zöldfa fogadó (1839 - Cegléd első nyári kertje),
Kőpince (1816-tól már említik - a városháza épülete alatt volt, a mai Rákóczi út sarkán).
A vadember fogadó a klarissza apácák tulajdona volt 1782-ig, utána a Vallásalapé. Bérlői között találjuk Nagy Gáspárt (1813-1830), aki az első – billiárddal felszerelt – kávéházat alakította ki itt. 1837-ben Richl József a bérlő, 1849-től Richl Antal. 1842-ben kaszinó létesült, 1853-1854-ben dalárda működött itt. A hetvenes években elbontották a régi fogadót és helyére került a ma is látható, emeletes épület, vendégszobákkal, táncteremmel.
Fehér ló (1840 - a mai Béke tér), Vörös ökör (1845 - a mai Bajcsy Zsilinszky tér), Vasút kocsma: Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon a vasúti forgalom 1847-ben indult meg, az indóházban azóta volt kocsma, népszerű nevén „resti”. A vasút kocsmát 1858-1867 között bérelte Steingassner József. A vendéglőhöz tartozó házban született Tömörkény 1866. december 21-én. A család 6 évig lakott itt.
Korona Szálló (London, Park néven is emlegették – 1883-tól 10 vendégszobával, szemben a vasútállomással), Központi kávéház és szálloda (1896 - 16 szoba, kávéház, 6 tagú cigányzenekar szolgáltatta a zenét), Budapest szálló (1905 – Vasút és Színház utca sarkán). Itt volt a ceglédi fiakkeresek standja. A színészek és a színház közönsége járt ide. Nemzeti kávéház (1905 - Ma Kossuth szálló 12 vendégszobával, kávéházzal).
A nagy tulajdonosi átrendeződést az ötvenes évek eleji államosítás hozta, s akkor az ételt, italt kínáló helyiségek nagy része a Róna Vendéglátóipari Vállalathoz, míg kisebb hányada a Földműves Szövetkezethez került. A Rónához tartozott pl. a Délibáb cukrászda, a Magyar étterem, a Kossuth Szálló vagy a Berda kocsma, mely fogalommá vált abban az időben.
Berda kocsma
Berda József 1909-ben született Budapesten. Verseiben a hétköznapi élet általi örömöket énekelte meg, az evés-ivás élvezetéről mesélt. Számtalan baráti szállal kötődött Ceglédhez.
Berda József 1966-ban halt meg. Ceglédi barátai a költő halála után szorgalmazták Berda emlékének megörökítését. Maczelka Tibor, Baldavári László és Német Károly képzőművész vetette fel az ötletet egy kocsma létrehozására, melynek felkarolásában és véghezvitelében nagy szerepe volt Hajdu Endrének.
1969 novemberében nyílt meg a Berda-kocsma, a Sas utca 28. szám alatti hajdani parasztház átalakítása után. A Róna Vendéglátó Vállalat üzemeltette a 4 esztendeig működő kocsmát. A belső kiképzés és berendezés a régi magyar alföldi csárdák rusztikus hangulatát idézte faragott népi bútoraival, népi szőtteseivel, fazekas edényeivel. Rendezvényei révén kulturális missziót is teljesített, jazz fesztivál, irodalmi műsor, író-olvasó találkozó, mini-kiállítás, gasztronómiai bemutató, havonta egy-két alkalommal mindig történt valami a Berda-kocsmában.
Többek között Mikes Lilla, Rátonyi Róbert, Bárdy György, Záray Márta, Vámosi János, Szegedi Molnár Géza, Molnár Viktor, Kazal László, Kibédi Ervin, Bilicsi Tivadar léptek fel az évek alatt.
A Berda kocsmának működött egy lelkes, nyolcvanfős ifjúsági gárdája is. Verseket olvastak, költőket faggattak művészetükről. Korabeli írások, újságkivágások, rajzok, fényképek tarkítják a vendégkönyvet. A Berda kocsma fontos szerepet töltött be Cegléd gasztronómiai, turisztikai, kulturális életében. Nemcsak országosan volt ismert, de külföldön is híre ment.
1968-ban a népzene, tánczene és beat egyaránt hallható a Róna Vendéglátó Vállalat nagykiterjedésű üzlethálózatában. Jazz azonban - akárcsak ez időtájt az ország többi szórakozóhelyén - nem szerepel a programban. Dr. Hajdu Endre, a Róna igazgatója lelkes jazzbarát. Elhatározta, hogy megpróbálja a jazzmuzsikát közelebb hozni a közönséghez. Első lépésként szerződteti a Rónához dr. Garay Attilát, a neves jazz-zongoristát, akit megbíz a vállalat művészeti ügyeinek vezetésével. Bemutatkozásként 1968. október 21-én „Randevú a hangszerek mellett” címmel jazz-estet szervez. Ezen dr. Garay Attila (zongora), Pege Aladár (bőgő), Kovács Gyula (dob) és Német János (szaxofon) lépnek fel. Az érdeklődés a legmerészebb számításokat is felülmúlja. Elindult egy nagyszerű sorozat, amely hamarosan nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ismert és számon tartott jazzesemény lett. A Róna messze megelőzte korát azzal, hogy a külföldön már jól ismert örömzenét, a jam session-t közelebb hozta a közönséghez.
A Róna Jazz fesztivál-t dr. Hajdú Endre szervezte meg a Kossuth Szállodában 1970-ben, amely megmozgatta az ország e zenei műfajt szerető közönségét és szinte zarándokhellyé tette Ceglédet. Felléptek: Garay Attila, Pege Aladár, Kovács Gyula. Az akkor szárnyaikat bontogató Benkó Dixiland első lemezét is a Róna adta ki, ami nem volt divat Magyarországon.
A jazz népszerűsítésének a vendéglátásban nagy lehetősége volt. A könnyű, kötetlen, szórakoztató jellegű előadás magával ragadta a közönséget. A Róna vezetése a kortárs művészeti ágak bevonásával is segítette a jazz népszerűsítését. Több kiválóan rendezett kiállítás nyílt, Gyémánt László, Miklosovits László, Nagy László Lázár, Prohászka Antal művészek közreműködésével.
A 70-es évektől számtalan zenei rendezvény, fesztivál zajlott Cegléden, mely egyre népszerűvé tette a jazz műfaját: Nemzetközi Ifjúsági Jazzfesztivál, Jazz hét.
A Róna Jazz utáni időszakban a ceglédi Kossuth tér sarkán lévő ifjúsági klub lett a jazz rendezvények színhelye. A kezdetben Dózsa György klub, később „Y” névre keresztelt pinceklubba a 70-es évek végétől Illanicz György jazztörténeti előadássorozatokat, hangszerbemutatókat szervezett.
1983. szeptember 30 - október 1. között a Ceglédi Ősz ’83 keretében Jazz-zongoristák fesztiválja is zajlott a Helyőrségi Művelődési Központban. (Felléptek: Süle László, Patrik András, Szabados György, Gonda János, Bori Viktor, Vukán György).
1992-től szervezte Bori Viktor a Bori Jazz Fesztivált, mely közel húsz éven át zajlott különféle helyszíneken. Az utolsót 2010-ben tartották az Aquaparkban.
1993. április 17.: országos hírű Kovács Gyula emlékkoncertet szervezett Kármán Sándor a Sportcsarnokban. Ettől kezdve évente került megrendezésre a nemzetközi hírűvé vált Dobos gála.
1994: Ifjúsági Jazztábor zajlott Béres Károly szervezésében. Többek között Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Babos Gyula oktattak.
A Magyar Jazz Szövetség 1990 óta évente megrendezi a Magyar Jazz Ünnepe koncertsorozatot Budapesten és vidéken. Cegléd eddig három alkalommal adott otthont a rendezvénynek (1992, 2000, 2008).
Jánosi Vilmos jazzdobos álmodta meg az első dobos tábort. 1992 és 1996 között Kármán Sándorral együtt 5 zenei tábort rendeztek.
A ceglédi jazz egyik fontos tartópillére az ezredforduló óta folyamatosan szervezett koncertsorozat, a Jazz esték a Kossuth Lajos Gimnáziumban. Dr. Lénárd Béla volt a rendezvény megálmodója. Célja a Cegléden élő, vagy innen elszármazott országos hírű jazzmuzsikosok bemutatása. Az előadások mindig nagy sikert aratnak a gimnázium dísztermében.
2011 júniusában a Múzeumok Éjszakája a ceglédi jazz történetéről szólt. Kiállítással, koncerttel emlékeztek meg a Róna Vendéglátó Vállalat segítségével elindult városi jazz történetéről. A közönség minden tagja egy Róna jazz jelvényt kapott, egy mini dobos tortát.
Cegléd kedvelt szórakozóhelyét a Jazz Cafe-t 2010-ben újították fel, és számos zenei rendezvénnyel várja a közönséget.
Cegléd több kiváló jazz muzsikust adott a hazai művészeti életnek: Banai Szilárd (dobos), Bori Viktor (jazz-zongorista), András Tamás (zongorista), Illanicz György (zongorista), Kármán Sándor (jazzdobos), Dr. Lénárd Béla (gitáros), Dr. Petrik András (zongorista), Dr. Petrik Gábor (ütős), Sárik Péter (zongorista, zeneszerző), Szalay Gábor (gitár), Tánczos Tibor (zongorista).
Cegléden olyan hagyományai, lehetőségei vannak a jazzmuzsika népszerűsítésének, országos hírű hangversenyek szervezésének, a helyi és környékbeli jazzrajongók igénye kielégítésének, amellyel kevés vidéki város dicsekedhet. A Róna Vendéglátó Vállalat kezdeményezésére indult rendezvénysorozatnak köszönhetően Cegléd több mint fél évszázada a vidéki jazzélet egyik központja. Ahogy a kezdetekkor, a rendszeresen zajló programok, előadások, koncertek ma is vonzzák a látogatókat. A Róna Vállalat ugyan már nem létezik és a legtöbb akkor működő vendéglátó helyiség is megszűnt, de egy máig élő hagyományt teremtettek, teret adtak az élő zenei élménynek, a zene, elsősorban a jazz zene népszerűsítésének.
(Kép forrása: https://petersarik.com/)