BAKOS KÁROLY ÉS FIA CEGLÉDI ORGONAÉPÍTŐK MUNKÁSSÁGA

 

BAKOS KÁROLY ÉS FIA

CEGLÉDI ORGONAÉPÍTŐK MUNKÁSSÁGA (1843-1914)

(Helyi Értéktár)

 

„A XIX. században a Duna-Tisza közének legismertebb orgonaépítője, a Cegléden működő Bakos Károly és fia volt.” a legújabb orgonaépítészeti szakirodalom szerint Bakos Károly minden egyes írásos megnyilvánulása alkalmával (árajánlata, szerződése, hirdetése vagy cégjelzése után) kivétel nélkül, büszkén odaírta, hogy „czeglédi orgonaművész”, mai szóhasználattal: orgonaépítő. A kommunista diktatúra ateista ideológiája és egyházgyűlölő magatartása a fő oka annak, hogy a maga korában még országos hírnevű ceglédi hangszerkészítő emléke még a szülővárosában is feledésbe merült. „A II. világháború romba döntötte az országot, mikor véget ért, szovjet mintára kezdett kiépülni a pártdiktatúra. (…) Az 1948-ban beinduló államosítás és kollektivizálás nem kegyelmezett a nagyhírű hangszerkészítő gyáraknak és a kisebb üzemeknek sem. Ekkor vették állami tulajdonba a nagy hírű Angster József és Fia Orgonagyárat is 1949 utolsó napjaiban. Az 1944-ben bombatalálatot kapott Rieger-orgonaüzem még tovább tudott működni, bár ekkoriban az orgonát „klerikális hangszernek” kiáltották ki. Így az 1950-es években szinte teljesen megbénult az orgonaépítés (…). Orgonakoncerteket sem lehetett szervezni templomokban. Az uralkodó párt szerint a jövő társadalmában nincs helye az orgonának.”

Bakos Károly (1819-1904) és fia, ifj. Bakos Károly (1857-1942) ceglédi hangszerkészítő mesterek műhelye 1843-tól 1914-ig működött folyamatosan Cegléden (a mostani Alkotmány utcában). Jelenleg körülbelül 50 új orgonájukról van konkrét tudomásunk a történelmi Magyarország területén. Solymosi Ferenc orgonológus szerint: „a kétgenerációs Bakos-műhely mintegy 100 orgonát épített”, viszont a közelmúltban Erdélyben – Sipos Dávid kutatásainak köszönhetően – a következő, rendkívül érdekes dokumentum került elő: ifj. Bakos Károly 1914. márc. 29. kelt levele a magyardécsei református lelkésznek, amely az árajánlatát tartalmazza: (…) Bármily kivitelű és nagyságú uj orgona készítést elvállalok. Üzletemet édes apám 1845. évben alapította s én 1886. évben vettem át, folytatom a mai napig. Ezen idő alatt közel 200 új orgona készült üzletemben kisebb-nagyobb. Azt hiszem elég garanciat nyújt cégem régi jó hírneve az orgonakészítés terén. (…)  

ID. BAKOS KÁROLY 1819. január 11-én „Czegléden” született a római katolikus egyházközség keresztelői anyakönyve szerint, anyja Péli Éva, apja Bakos János. A ceglédi Római Katolikus Plébánia Historia Domus-a a 242. oldalán így számol be Bakos Károly pályakezdéséről:

Az uj orgona kitisztitása és megigazitása. Az 1843-ik évben az uj orgonát, Focht Károly az ő mestere már el nem jöhetvén Bakos Károly czeglédi születésü[,] ki asztalos mesterséget tanulván, azonnal orgonamüvész mellé állott, és mint egy négy esztendeig ujjakat csinálnak, és régieket reparálnak – Hazajövén Czeglédre, az orgonának sipjait a porból és szemétből nem csak kitisztitotta, hanem maga jó szántjából a fagótok helyett ujjakat készitett bele, egy egész mutatiot melly ezen orgonának uj életet és kedves trombita hangot adott: ezen igazitása történt 1843-ik évben, Februarius hónak utolján kezdvén munkáját, Húsvét napjára, mely 16-ik Áprilisba esett egészen elkészitette. Maguk az uradalmi tisztek Ferencsics József tiszttartó (…) és a város elöljárói is helybenhagyván: Sok néma sipokat benne helyre hozott, és szólókká tette, a fizetés érette csak 30 váltó forint volt, de ő ezt cselekedte csak mint hazafi jo recomend ásioért, ami nékie meg is adatott és több helyeken hasznos munkákat kapott.”

1843-ban id. Bakos Károly iparát megkezdte, műhelyét Czegléd 385. sz. alatt nyitotta meg és még ez évben (jelenlegi ismereteink szerinti) első új orgonáját elkészítette Tiszavárkony rk. templomába (ez a hangszer sajnos megsemmisült, valószínűleg 1919-ben a háborúban). Bakos Károly 1845. március 31-én Ceglédbercelen feleségül vette Lázár Jozefát. Gyermekeik: Gyula, Mari, Fáni, Károly és Sándor, közülük Károly folytatta az orgonaépítő mesterséget.

1848-ban honvédnek állt, ezt a fontos tényt egyrészt a gyászjelentése, másrészt a Ceglédi Újság 1904. január 17-én közölt nekrológja bizonyítja: „Id. Bakos Károly, volt 48-as honvéd életének 86-ik évében hosszas szenvedés után elhalt. Az öreg honvéd, aki a csaták viharában küzdött a szabadságért, most megtért pihenni öreg bajtársai közé.” A mester hazaszeretetét az is bizonyítja, hogy az első hirdetéseit 1848. augusztus 29-én és 30-án a Kossuth Hirlapjában és 1848. szeptember 6-án és 10-én a Nemzeti Politikai Hirlapban jelentette meg: „Egy hatváltozatú új orgona a legillendöbb áron eladandó Bakos Károly, orgona-készítőnél Czegléden”, ugyanezt a hirdetését (majdnem szó szerint) 1849. május 31-én és június 2-án a Marczius Tizenötödike című lapban is közöltette. 1849-ben a Jászapáti római katolikus templomba Bakos Károly elkészítette első nagyméretű (2 manuálos és pedálos) új orgonáját. 1852-ben Szentmártonkáta református templomába épített hangszerének játszóasztalán gyönyörű kivitelű intarziás berakással ez olvasható: „Bakos Károly Készíté Czegléden 852”. 1856-1857-ben készített orgonát Tápiószele rk., 1858-ban Fegyvernek rk. és 1859-ben Jánoshida rk. templomába. 1859. március 17-én Bakos Károly orgonaépítő szakértőként bukkant fel: ekkor adott szakvéleményt a nagykőrösi ref. templom orgonájának (amelyet 1857-ben Országh Sándor kecskeméti orgonaépítő készített) bírósági peréhez.

BAKOS ORGONÁJA A CEGLÉDI REF. NAGYTEMPLOMBAN, 1859.

A ceglédi ref. nagytemplomban lévő orgonát is Bakos Károly építette, de Várady József: Dunamellék református templomai I. rész (1993.) c. könyvében tévesen Országh Sándor művének tulajdonította (jegyzet megadása nélkül). A bizonyítás sikerült a Ceglédi Református Egyházközség irattárában őrzött „Emlékezetre és jővendö haszonra fel jegyeztetett Írás…” című kézirat alapján, miszerint: „1859. (…) A sept. 4. ki gyűlésben Nyútó Pál tanító kéri, hogy az északi kart megnyitván abba orgonát állíthasson. – Ez az egész dolog egy kis fogás volt. Bakos orgona csinálónak volt készen egy orgonája, – és Nyútó Pál így gondolá behúzatní a falovat az Egyházba, nolente populo [= a nép tudta nélkül]. Kolofont István asztalos bukott bele az asztalos munkákba. (…) 1860. (…) Nyútó Páltól az Egyház megvette az orgonát 1680. oszt. értékü forinton. (…)” 1859-ben a nagytemplom építése még nem fejeződött be, az egyházközség anyagi gondokkal küzdött, ez lehetett a fő oka ennek a rendhagyó orgona beszerzésnek. A második írásos bizonyíték az orgona házban belül (a homlokzati sípokat tartó akasztó lécen a mester grafit ceruzás beírása) olvasható: „Ezen orgona készitője lévén Bakos Károly orgona művész. Készült 1859-dik évben. Művész segéd Czárák Mátyás.” Az első világháború idején hadi célra rekvirálták a nagytemplom orgonájának Principál sípjait. 1916-ban a Magyarországot megszálló román katonák rongálták meg az orgonát: „Az oláh megszállás (…) egyre apadt harang, megcsonkított orgona.” A nagytemplomi orgonát Barakovits János 1929-ben, Angster József 1938-ban és Cseh István 1986-ban átépítette.

A MŰHELY VIRÁGZÁSA, 1860-1878.

A műhely az 1860-as és 1870-es évtizedekben élte a fénykorát, ekkoriban id. Bakos Károly a következő lapokban hirdette az orgonáit: Politikai Ujdonságok, Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, Katholikus Néplap, Vasárnapi Ujság, Néptanítók Lapja. Ebben az időszakban a következő templomokba készültek Bakos-orgonák: 1860-ban Törökszentmiklós ref. (megsemmisült), 1861-ben Tisza-Szajol rk. jelenleg Szajol (megsemmisült), 1862-ben Balassagyarmat ev., 1862-ben Ókécske (Tiszakécske) ref. (ennek az orgonának a rom maradványa jelenleg Kerekegyháza ref. templomának karzatán van), 1865-ben Farmos rk. (rom maradvány), 1867-ben Bénye ev., 1868-ban Kóka rk., 1868-1869-ben Izsák ref., 1869. Öcsöd ref., 1870-1871-ben Alattyán rk., 1872-ben Kocs ref. (érdekesség, hogy id. Bakos Károly lányát, Fánit a kocsi református kántortanító, Kóczán Lajos vette feleségül), 1874 körül Tápiószentmárton rk., 1875-ben Cegléd ev., 1875-1876-ban pedig Kunszentmárton rk. felső temetőkápolnába. 1875-ben meghalt Bakos Károlyné Lázár Jozefa.

A CEGLÉDI EVANGÉLIKUS TEMPLOM BAKOS-ORGONÁJA, 1875.

A ceglédi evangélikus templom Bakos orgonája 1875-ben épült. „Ekkor a két tanitó szükségesnek látta uj orgona építését, arra a presbitérium engedélyével gyűjtést indítottak s 1875-ben Bakos Károly helybeli orgona építőmestertől egy uj orgonát vettek 950 forintért és a régi orgonáért.”

2014-ben ezt a (karzaton lévő) műemlék Bakos-orgonát Kormos Gyula evangélikus orgonaszakértő felügyeletével az AerisOrgona Kft. Faragó Attila orgonaépítő vezetésével szakszerűen restaurálta és még ez évben a földszintre egy új orgonát is épített. 

2

BAKOS KÁROLY ÉS FIA, 1878-1885.

1878. március 18-án id. Bakos Károly iparáról lemondott. Ennek a hiteles levéltári adatnak ellentmondanak az orgonákon talált feliratok, miszerint Bakos a fiával együtt dolgozott. Az 1881-ben Szák (jelenleg Szákszend) ev. templomába készített orgonájában a következő felirat található: „Ezen orgonát késziték Bakos Károly és fia czeglédi orgonaművész 1881 August 29-én…”. Ebben az időszakban épültek a következő új orgonák: 1880. körül Jászfelsőszentgyörgy rk., 1881-ben Csomád ev., 1883-ban Tiszaug ref., 1883-ban Szobráncz rk. (Ung vármegye, jelenleg Szlovákiában, ez a templom a 2. világháborúban bombatalálatot kapott és az orgonával együtt megsemmisült), 1884-ben Aszód rk., 1886-ban Alsódabas rk., ennek az orgonának hátsó részén a következő felirat olvasható: „Ezen orgonát készíté Bakos Károly és fia 1886 évben. Segédül működött Dani Sándor. Az orgona készült Czegléden.”

ID. BAKOS KÁROLY HALÁLA, 1904.

Id. Bakos Károly nekrológját a Czegléd 1904. január 17-én közölte: „Halálozás. Id. Bakos Károly orgona-készitő iparos, hosszas betegeskedés után, élete 86-ik évében e hó 14-én elhunyt. Halálát nagyszámú családja és rokonsága gyászolja, ezek között ifj. Bakos Károly orgonaépitő iparosunk. Béke poraira!”

IFJ. BAKOS KÁROLY 1857. január 31-én született. A mesterségét az apjánál tanulta és Bécsben tett tanulmány utat. A Bakos-cég 1869-től több évtizeden át rendszeresen karbantartotta a mezőtúri belvárosi református templom orgonáját. Valószínű, hogy ifj. Bakos Károly egy ilyen mezőtúri orgona javítás-hangolás alkalmával ismerkedett meg a helybeli kántor, Szügyi Dániel lányával, Szügyi Eleonórával, akit 1886. augusztus 4-én Mezőtúron feleségül is vett. Szügyi Eleonóra óvónő Cegléden magánóvodát működtetett, kitűnően zongorázott, abszolút hallása volt és az orgonák hangolásában is segédkezett. Első gyermekeik meghaltak: Károly 1889. január 26-án 15 hónapos és Eleonóra 1890. januárban 26 napos korában. Öt gyermekük élte meg a felnőtt kort, akiket feltűnő gonddal neveltek fel és taníttattak ki: Károly, rk. plébános (1890-1948), Dániel gépész (1892-1963), Ilona tanítónő (1894-1965), Klára tanárnő (1900-1984), Gergely honvéd százados (1903-1973) lett. 1886-ban ifj. Bakos Károly apjától átvette a céget. A műhely ekkoriban „Czegléden Hunnia-utcza 423. sz[ám]. a[latt]” volt.

1

A Czegléd és Vidéke, 1891. november 15-én megjelent számából értesülünk, hogy „A czeglédi zene egyesületbe, amelynek szükségességéről és életrevalóságáról közönségünk mindinkább meggyőződik, mint pártoló tagok újabban a következők léptek be: Szvacsina Gyula, Elefánt Sándor, ifj. Bakos Károly, Deli Kálmán, Richl József, Thurzó Adorján, Papp Sándor.”

A MILLENNIUM ÉVE: 1896.

1895-ben ifj. Bakos Károly egy nagyszabású tervvel állt elő: egy 32 regiszteres hatalmas orgonát szándékozott építeni a ceglédi ref. nagytemplom számára, amelyet bemutatott volna a fővárosban az „ezredéves” 1896-os kiállításon. A Református Egyházközség azonban nem rendelte meg ezt az orgonát, így ennek a munkának a kivitelezése és a kiállítása is meghiúsult.

1896-ban Budapesten az orgonaépítők országos kongresszusán 22 magyar orgonaépítő cég jelent meg (valószínűleg ifj. Bakos Károly is közöttük volt) és sérelmezték, hogy mellőzik a magyar iparosokat a jóval drágább osztrák gyárosok javára. A rendezvényt a Budapesti Hírlap 1896. augusztus 25-én a következőképpen harangozta be:

„Orgonaépitök kongresszusa. A magyarországi orgonaepitök Schunda V. József elnöklése mellett országos értekezletre jönnek össze szeptember 6-án az ipartestület Vámház-körut 4-ik szám alatti helyiségeiben. Az értekezlet tanácskozásainak főtárgyául, a többi közt az orgonaépitök sérelmeinek orvoslását tűzte ki. Régi panasz ugyanis, hogy úgy a világi, mint egyházi hatóságok mellőzik a hazai orgona ipart, s a szükséges orgonákat külföldi gyárosoknál rendelik meg. (…)”

Mezőtúr-Újváros református templom presbitériuma orgonaépítési pályázatot hirdetett, amely 1896. január 15-én jelent meg az Iparügyek-ben. Erre a felhívásra (február 15-ig) három pályázat érkezett be. Az egyházközség a szerződést március 6-án ifj. Bakos Károllyal kötötte meg. Az orgona augusztus 3-án elkészült, amelyet augusztus 31-én a szakértők megvizsgáltak, jónak találtak és azt az egyháztanács átvette. A templom- és orgona felavatási ünnepélye 1896. szeptember 20-án volt, ebből az alkalomból emlékkönyvet adtak ki, ami azért különösen értékes, mert tartalmazza az orgona korabeli fotóját is, a címe: „EMLÉKKÖNYV A MEZŐTÚRI EV. REF. EGYHÁZ UJVÁROSI TEMPLOMÁNAK 1896. SZEPT. 20-ÁN TARTOTT FELAVATÁSI ÜNNEPÉLYÉRŐL.” Szerkesztette: Kecskeméthy László.

Cegléden a római katolikus templomban a régi orgonát 1896-1897-ben ifj. Bakos Károly átépítette, ennek a munkának a költségtervét, szerződését és átvételi jegyzőkönyvét a Váci Püspöki Levéltár megőrizte. Ez az eredetileg 1837-ben készült Focht Károly-orgona már nincs meg. A helyén az 1941-ben épült Rieger-orgona (opus 2954) áll, amelynek szerkezete: elektro-pneumatikus, kúpládás, mérete: 3 manuálos és pedálos, 33 regiszteres.

IFJ. BAKOS KÁROLY ORGONÁI

Ifj. Bakos Károly hirdetéseket jelentetett meg a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap-ban, a Néptanítók Lapja-ban és a Czegléd és Vidéke-ben. Új orgonákat a következő templomokba épített: 1886-ban Terény ev. (megsemmisült), 1888-ban Tiszakürt ref., 1890-ben Domony ev. (ennek az orgonának a játékasztalán porcelán táblán a következő felirat olvasható: „Készitette ifju Bakos Karoly Czegleden”), 1890. körül Nagylóc rk., 1890. körül Dévaványa rk. (romos), 1891-ben Dévaványa ref. Ez az orgona cég legnagyobb, (2 manuálos, pedálos 20 regiszteres) fennmaradt, bár többször átépített hangszere. (A templomot építő, Szügyi Dániel lelkész, ifj. Bakos Károly sógora volt.) 1894-ben Tiszaderzs ref. (romos), 1895-ben Dabas-Gyón ref. (romos), 1895-ben Keszeg rk. („Az orgona [az első világháborúban] a harangokhoz hasonlóan háborús céloknak esett áldozatul”), 1896-ban Mezőtúr – Újváros ref. (romos), 1897. körül Pálmonostora rk. (a falu neve akkoriban még Pusztapéteri volt), 1898-1899-ben Váczbottyán rk. (jelenleg Őrbottyán), 1899-ben Tisza-Nagyrév ref. (jelenleg Nagyrév) rom, 1903-ban Tisza-Vezseny ref. (jelenleg Vezseny) rom-maradvány, 1904-ben Horváti ref. (jelenleg Bánhorváti), 1907-ben Felőr ref. (Erdély, jelenleg Romániában), 1907-ben Retteg (Erdély, jelenleg Romániában), 1907-ben Rád rk. és ifj. Bakos Károly utolsó ismert orgonája 1911-ben Bánfalva ref. (jelenleg Bánhorváti) templomába készült. 1912-ben Kerekegyháza ref. templomába ifj. Bakos Károly áthozza és felújítja édesapja Ókécske ref. templomába készített orgonáját. Ismeretlen évben épült ifj. Bakos-orgona: Zsély rk. (Felvidék, jelenleg Szlovákiában).

Bakos Károly (és fia) ismeretlen időben épült orgonái: Tápiógyörgye rk. (megsemmisült), Jászberény-Szentkút rk. Ez a hangszer Jászberény központi rk. templomából került ide, de már átépítették, Püspökszilágy rk. (megsemmisült). Feltételezett Bakos-orgonák: Kéked rk., Ászár ref. (romos), Tarnazsadány rk., Gulács ref. (ez a hangszer valószínűleg Beregszászról a ref. templomból került ide), Szécsény-Pöstyénpuszta rk. (rom), Kistarcsa rk. (megsemmisült).

1

HANYATLÁS

Feltűnő, hogy a XX. század elején ifj. Bakos Károly Ceglédtől egyre távolabb kap munkákat (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Erdély). Ennek a ténynek a legvalószínűbb magyarázata az, hogy feltalálták a pneumatikus traktúrájú orgonát. Ezek az orgonák méretüktől függetlenül – a pneumatikus szelepkapcsolásnak köszönhetően – könnyű billentésük miatt egyre divatosabbá váltak a kántorok körében. Bakos viszont kitartott a mechanikus orgonák mellett és nem tudta felvenni a versenyt a már gépesített nagy orgonagyárakkal. A kézműves orgonaépítés napjai a századelőn leáldoztak…

1914-ben kitört az első világháború, amelynek közvetlen oka a szarajevói merénylet volt, mikor egy boszniai szerb nacionalista meggyilkolta a városba látogató osztrák-magyar trónörököst, Ferenc Ferdinánd főherceget és hitvesét 1914. június 28-án. Nem véletlen, hogy csupán néhány nappal ezután: 1914. július 2-án ifj. Bakos Károly iparáról lemondott, mint „Czegléd V Malomtér 1 szám alatti lakos”. Nem csodálkozunk ezen… A háború kirobbanása után hamarosan megkezdődött a „rekvirálás”: a nélkülözhető harangokat és az orgonák legnagyobb fémsípjait hadi ipari célokra (pl. puskagolyó-öntés) rendeleti úton begyűjtötte az állam. 1920-ban a trianoni békediktátummal Magyarországot feldarabolták, megcsonkították…

IFJ. BAKOS KÁROLY HALÁLA

Ifj. Bakos Károly az első világháború után haláláig visszavonultan élt, kisebb hangszerjavításokból, asztalos munkákból tengődött. 1937-ben felesége, Bakos Károlyné Szügyi Eleonóra köztiszteletben álló óvónő meghalt, a Ceglédi Hirlap 1937. január 12-én gyönyörű nekrológot és méltatást jelentetett meg róla. Ifj. Bakos Károly nekrológját 1942. február 15-én a Ceglédi Függetlenség közölte: Halálozás. [ifj.] Bakos Károly műorgonaépítő 86. évében e hó 6-án elhunyt. A köztiszteletben és szeretetben álló aggastyánt hozzátartozóin kívül a város legszélesebb rétegeinek őszinte részvéte kísérte el utolsó útjára.”

A BAKOS-CSALÁD SÍREMLÉKE

Bakos Károly és fia családi síremléke Cegléden a római katolikus Kálvária Temetőben található kb. 10 méterrel a dombtető előtt, jobbra a második sorban.