A GOMBOS CSALÁD TEVÉKENYSÉGE CEGLÉDEN
(Helyi Értéktár)
Gombos (Knopf) Pál (1815-1893) a Pozsony vármegyei Bazinban született, apja Knopf János kereskedő, anyja Fischer Katalin. Az apa, a 3 nyelvet jól beszélő Pál fiát Pestre, a legelső vaskereskedő céghez adta inasnak. Pál kitanult, majd Ceglédre jött, ahol vas- és fűszerkereskedőként önállósította magát. Szorgalmával tekintélyre és anyagi függetlenségre tett szert. Megismerkedett Rauh Karolin-nal (1829-1914), akit 1845-ben feleségül vett. Rauh ősei délfranciák, provence-iak voltak, akik a 17. sz. elején Magyarországra menekültek. A szorgalmas Rauh Károlynak a ceglédi határ közvetlen szomszédságában földbirtoka volt, melynek telekkönyvileg “Festőtanya” volt a neve.
Gombos Pál benősülése a ceglédi családba véglegesen a városhoz kötötte. Házasságukból 8 gyermek született. 1862-ben nevét hivatalosan Gombosra változtatta.
Gombos Pál jó kereskedői érzékkel és szorgalommal vezette a városháza mögötti háztömbben felállított vas- és fűszerkereskedését, mely hamarosan a város első üzletévé fejlődött. Az általa épített családi házban (későbbi Zalai-Patikában) volt a boltja és a lakása. A Vasút utca oldali üzlethelyiségeket bérbe adta.
A város ivóvízellátása rossz volt, ezért a lakosság által róla elnevezett “Gombos udvar” közepén mély kutat fúratott, mely tiszta ivóvizet adott. Az egész környék innen hordta ivóvizét.
Az 1880-as évek közepén, 60. életévén túl Gombos Pál vas- és fűszerkereskedését fiai, Károly és Vilmos vezetésére bízta, az egyik üzlethelyiséget bérbe adta Horváth Kálmán gyógyszerésznek, aki 1886-ban itt rendezte be és nyitotta meg Cegléd második gyógyszertárát. 1888-ban jogosítványát és tulajdonát Zalai Ede gyógyszerész szerezte meg.
Gombos Pál jelentős szerepet játszott az evangélikus egyház életében. Munkájával és számottevő adományaival (iskola, templomépítés stb.) mindvégig elősegítette egyháza fejlődését. Gombos Pál emlékét – nevét bevésve – hirdeti a templomban elhelyezett keresztelőmedence, melynek felállítására 1882-ben 135 forintot adományozott.
Gombos Pál a családja és utódai iránti szeretetét azzal is kimutatta, hogy az Újvárosi Evangélikus temetőben, a főúttal szemben kriptát építtetett.
Gombos Pál leszármazottai közül a maguk korában kiemelkedő szerepet játszottak a város életében, fejlesztésében:
Dr. Gombos Lajos (1854-1945) – senior - Cegléden orvosként dolgozott. Felesége Sik Anna (1859- 1942), Schik József budai mézeskalácsos kisiparos leánya.
A Vasút u. 5. sz. alatti Gombos ház volt a családi otthonuk, és itt volt az orvosi rendelő, bárki számára elérhető, magas szintű orvosi ellátással. Sok ceglédi család tisztelt és szeretett háziorvosa volt több generáción át. 1937. január 22-én a városházán, ünnepélyes keretek között adták át dr. Gombos Lajosnak az aranydiplomát a 60 éves orvosi jubileum alkalmából.
“Az aranydiploma legszebb bizonysága, de egyúttal az utolsó határköve is hat évtizeden át becsülettel, tisztességgel végzett orvosi munkának, mely Gombos Lajos életében a kötelességteljesítésnek szakadatlan láncolata volt, s mi, akik ismerjük őt, tudjuk, hogy nyugodt lelkiismerettel áll itt előttünk, mert hosszú pályafutása alatt minden cselekedetében és orvosi működésében mindig pontosan és becsületesen, lelkiismeretesen végezte munkáját.”
Ezután még nyolc évig élt Cegléden, családja és a város polgárai körében, akik nagy tisztelettel vették körül.
Az orosz front 1944. november 4-én érte el a várost. Dr. Gombos Lajos 1945. február 5-én, az általa életre hívott városi kórházban fejezte be áldásos földi életét. 1985-ben Kallós Elek szobrászművész „Cegléd város aranydiplomás orvosa” feliratú emlékérmet készített tiszteletére.
Ifj. dr. Gombos Lajos (1881-1949) Cegléden született, ahol elemi iskolai tanulmányait az evangélikus egyház iskolájában végezte, majd Pécsre került a Római Katolikus Főgimnáziumba, ahol 1899-ben érettségizett. Jogi tanulmányait Kolozsváron a m. kir. Ferenc József Tudományegyetemen folytatta, ahol 1905-ben a jogtudományok doktorává avatták. A fiatal diplomás Gombos Lajos széles tudással rendelkezett, jó megjelenése és közvetlen modora ismertté tették őt a ceglédi polgárság körében. 1908-ban feleségül vette Hunyadi Ferenc városi adótiszt Mária nevű leányát. Négy gyermekük Cegléden született: Lajos (1909), György (1910), Márta (1913), Tibor (1916).
1907-ben Gubody Ferenc meghalt. A megüresedett polgármesteri székbe, 1907. szeptember 5-én – nagy választási korteskedés és harc után – a közgyűlés ifj. Gombos Lajost választotta meg 124 szavazattal, B. Molnár Sámuel 81 szavazatával szemben. Az új polgármester telve tetterővel és ambícióval, szülővárosa iránti meleg szeretettel végezte munkáját. Ennek eredményeképp az 1908. június 22-i közgyűlés ismét őt választotta meg polgármesternek.
Az 1907-1918 közötti időszakban – a nehéz körülmények ellenére – sokat tett a városért a polgármester. Fejlesztette a gáz- és vízhálózatot, bazaltköves burkolatot kapott több főút, a várost 10 kerületre osztották, bevezették a házak számozását, felállította a városi Tűzoltóságot stb. 1914-ben – érdemei elismeréseképpen – a közgyűlés ismét polgármesterré választja, épp két héttel a trónörökös szarajevói meggyilkolása előtt.
A háborús években is fáradhatatlanul munkálkodott a városért és a lakosság jobb ellátásáért. 1918 októberében az ország központi hatalma összeomlott, az országos irányítást Károlyi Mihály ragadta magához, a frontokról óriási tömegben özönlött haza a katonaság. Kitört az őszirózsás forradalom. Cegléden a népharag a közigazgatás vezetői ellen fordult az ellátási, élelmezési hiányok miatt. Később a családnak el kellett menekülnie a városból. 1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után távollétében Gombos Lajost ismét polgármesterré és a Városi Takarékpénztár vezérigazgatójának is megválasztják, de az őt ért lelki nyomás miatt egyik pozíciót sem vállalja el. És már nem jött vissza Ceglédre.
A város 1928. szeptember 30-án tartott díszközgyűlés keretében leplezte le Kossuth Ferenc volt országgyűlési képviselő és Gombos Lajos volt polgármester portréját.
Első felesége Hunyadi Mária, három gyermekük született: Lajos, György és Márta.
Dr. Gombos Lajos 1931-ben újra nősült, második felesége Roeszler Ida.
Az egykori polgármester 1949-ben hunyt el.
Id. Gombos Lajos fia, dr. Gombos Dénes szülészorvos (1890–1961) igen jelentős szerepet játszott az első ceglédi szülészotthon, később – mint igazgató főorvos – a kórház fejlesztésében. 1933. január 1-jével a Törteli úti kórházat, és a Szülészeti otthont összevonták. Az első igazgatója Dr. Gombos Dénes volt, akiről műtőt is elneveztek. Nagyon sok ceglédi baba megszületésében segédkezett. 1961-ben halt meg.
Fábry Pál – 1919. június 10-én született Budapesten. Dédapja Gombos (Knopf) Pál, nagyapja Gombos Pál, édesanyja Gombos Ilona volt. Édesapja Fábry Andor hadbíró. 1941-ben jogi diplomát szerzett. Bevonult a lovas tüzérezredhez, a háborúban haditudósító volt. 1947-ben az Egyesült Államokba emigrált. A Szabad Európa Rádió magyar osztályának New Yorki vezetője volt, majd a Du Pont céghez került az európai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése céljából. Első vezérigazgatója a Világkereskedelmi Központ Szövetségének. Megalapította a Magyar Joseph Pulitzer díjat, 1990-től a díj-átadás kapcsán többször járt Magyarországon és 1993-ben Cegléden, ahol felelevenítette gyermekkori emlékeit. 75. születésnapját Magyarországon ünnepelte. A vendégekkel együtt Cegléden felkereste az újvárosi temetőben a Gombos családi sírboltot. Így ír erről:
„Amikor az unokáim kis csokrokat tettek szüleim sírjára a ceglédi családi kriptába, nemcsak ők, de leányaim is csodálkozva fedezték fel, mennyi halott ősünk van, többen az ő nevüket viselik, kőbe vésve. Az, hogy én tőlük szívtam magamba e század elejei magyar világ idealizált és cinikus világnézetét, azt még a filozófiában jártas következő generációnak sem tudnám könnyen elmagyarázni.”
2018-ban halt meg és földi maradványai Ceglédre kerültek a Gombos kriptába.
Fábry Pál kalandos élete ellenére érzelmeiben és tudatában kötődött Ceglédhez, mély családi gyökereivel. Városunk büszke lehet a nemzetközi szinten elismert, a magyar kultúráét sokat tett fiára.
A ceglédi Gombos család tagjai jelentős közéleti tevékenységet végeztek, fontos szerepet játszottak a város életében a 19. és 20. században. Gombos Lajos 1911-ben a képviselőtestület elé terjesztett városfejlesztési terve a mai napig is használható víziót vázolt fel a város fejlődésével kapcsolatban. A család a városunkba betelepedve, élve, és tevékenyen működve a mai napig gazdagította és gazdagítja az értékeit. Nem sok város dicsekedhet ilyen jeles szülöttekkel, mint ez a két család, és méltó példaképnek állíthatók a jövő nemzedéke előtt. Az itt maradó építészeti emlékek is a mai napig fent maradtak, és szeretnénk a jövőben is megőrizni nem csak az emléküket, hanem a hátrahagyott épített emlékeket is.
Bár a dédunokák, ükunokák elkerültek a városból, szétszóródtak a világban, de sokan ma is tartják a kapcsolatot szülővárosukkal, tisztelik azt a helyet, melynek felvirágoztatásáért felmenőik sokat tettek. Hagyományteremtő módon, Gombos-Zalai családi találkozókat, programokat szerveznek, hogy a már nem itt születetett fiatalabb generáció is megismerhesse őseik múltját, Ceglédet. A két család szorosan összefonódott, számos leszármazottjuk él az ország különböző pontjain, többen Amerikában. Közös gyökerük a Gombos-udvarban ma is álló gesztenyefa, mely a család jelképévé vált.
