Könyvtártörténet

Az  1800-as évek végén Cegléden csak az egyesületi könyvtárakban volt lehetőség olvasásra. (pl. Kaszinó könyvtára, Népkör könyvtára) 1899-ben kezdte meg működését Sebők Béla könyvkereskedő kölcsönkönyvtára. A népkönyvtár gondolata már ekkor felmerült, de csak 1920-ban született meg a rendelet egy Városi Könyvtár létrehozására. A könyvtár megszervezését Hübner Emil ügyvéd vállalta magára minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Segítője Szalisznyó Lajos volt.

A Városi Könyvtár 1924. november 1-jén nyílt meg ünnepélyesen. Az első kölcsönzési nap november 5-én volt a városháza két szűk szobájában. Kezdetben muzeális jellegű könyvtár volt állományánál fogva. Először hetente 2, majd heti 3 alkalommal volt nyitva délutánonként. Az első hónapban 127 olvasó fordult meg és 166 könyvet adtak ki. A használat díjtalan volt

Az állomány lassan gyarapodott, évente átlag 200 kötettel. A könyvtár büszkesége a várostörténeti gyűjtemény volt. Nemcsak ceglédi, hanem városkörnyéki dokumentumokat, fényképeket, rajzokat gyűjtöttek.

A Városháza két helyisége hamarosan kicsinek bizonyult a könyvtár számára és a Szegfü u. 2. szám alá költöztek a volt Forgalmi Adóhivatal épületébe. Ez ugyan tágasabb, de egészségtelen, könyvtári célra alkalmatlan volt.

A háborús évek nagy pusztítást végeztek a város könyvtáraiban csakúgy, mint a közkönyvtárban. A könyvtár 1948-ban nyitotta meg kapuit újra, Ceglédi Körzeti Szabadművelődési Hivatal Kölcsönkönyvtára néven. Állományában a régi Városi Könyvtár utódjának tekinthető.

1949 a fordulat éve a könyvtárak – így a ceglédi könyvtár – életében, megindult a körzetesítés. 1951-től ceglédi Körzeti Könyvtárként működött 3 járás hozzácsatolásával.

1953. január 1-jén a városi és körzeti könyvtár egyesüléséből létrejött Járási Könyvtár, már a mai helyén, a Szabadság tér 5/A alatt, a régi evangélikus bazársoron működött.

1958-ban a Járási Könyvtár egyik külön bejáratú helyiségében nyílt meg az első gyermekkönyvtár Pest megyében. 36 négyzetméteren 2500 kötet várta az ifjú olvasókat.

1961-ben átalakították, bővítették a könyvtárat és ezután szabadpolcos rendszerrel folyt a kölcsönzés. A ceglédi járáshoz ebben az időszakban 11 községi könyvtár tartozott. 1963-ban a tanyán élők könyvtári ellátásának biztosítására egy művelődési autóval gyarapodott a könyvtár. A hangos filmvetítővel felszerelt gépkocsi meghatározott terv szerint járta a termelőszövetkezeteket, távoli településeket, tanyákat.

1964 februárjában alakult a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság, mely a ceglédi irodalomkedvelők, amatőr írók, költők baráti összefogásából jött létre.

1965-ben nyílt meg a Kőrösi úton az Újvárosi Fiókkönyvtár. Az Újváros lakosait igyekezett ellátni könyvekkel, előadássorozatokat és filmvetítéseket szerveztek.

1971-től változott az elnevezés: Városi-Járási Könyvtár lett.

1972-től kezdték a zenei részleg anyagának gyűjtését, hanglemezeket, magnetofonszalagokat vásároltak. Újságokból, folyóiratokból 135 féle járt a könyvtárba.  

1976-ban a Gyermekkönyvtár a Piac térre költözött. 125 m2 alapterületű, nagy üvegablakos, világos épületben fogadhatta olvasóit. Így a Szabadság téren felszabadult helyiségben a felnőtt részleg olvasótermet alakíthatott ki kézikönyvtári állománnyal.

1976-tól megkezdték az audiovizuális eszközök beszerzését. Filmvetítővel, rádióval, lemezjátszóval, magnetofonnal, írásvetítővel, mikrofilm-leolvasóval, fényképezőgéppel és pianínóval gyarapodott a könyvtár.

1981-ben megnyílt a Várkonyi István Általános Iskolában egy iskolai és közművelődési fiókkönyvtár, amely a lakótelepen élők könyvtári ellátását szolgálta és iskolai könyvtári feladatokat is ellátott.

Ebben az évben még egy új szolgáltatás került bevezetésre, amely a házhoz kötött beteg és idősek könyvtári ellátását szolgálja: „Könyvet házhoz”.

1982-ben alakult a Cegléd Barátainak Köre civil közösség, melynek bejegyzett székhelye a városi könyvtár.

1984-ben újabb névváltozás következik a könyvtár életében. Hivatalosan Ceglédi Városi Könyvtár lett, a járási, módszertani feladatokat viszont 1990-ig látta el. 1984-ben a művelődés szélesebb körű terjesztésére újabb lehetőséget kapott a könyvtár. Cegléd kapta az első olyan Ikarusz buszt, melyet bibliobusznak terveztek. 1986-ban még két újabb jármű érkezett. Így a mozgókönyvtári ellátás Cegléd és körzetére (7 községre) terjedt ki. Raktári állománya az Eötvös téren kapott helyet.

1987 novemberében a Gyermekkönyvtár a Gubody utcába, mai helyére, egy kastélyszerű, régi polgárházba költözött. Itt már 259 m2 alapterület állt rendelkezésre.

1988-ban a felnőtt könyvtár lehetőséget kapott a bővítésre, a bazársorból egy újabb helyiség szabadult fel. Megkezdődött az épület teljes felújítása, átépítése. A felnőtt részleg ez időre ideiglenes helyre költözött, ahol csak korlátozott kölcsönzésre volt lehetőség. Hosszú idő után, 1990 februárjában nyitotta meg újra a kapuit a könyvtár. A hasznosítható alapterület (342 m2) a galériák kialakításával, több mint 100 négyzetméterrel lett nagyobb, ahol helyet kapott iroda, zenei részleg, folyóirat-olvasó, olvasóterem, helytörténeti szoba. A raktár változatlanul külső helyen volt.

1992-től a Városi Sportgyűjtemény a könyvtárhoz került.

1992-től jelent meg az első számítógép a könyvtárban

1998-ban pályázaton nyert multimédiás számítógéppel megjelent az internet a könyvtárban, amellyel nagy változások következtek a könyvtári munkában és az információs szolgáltatásban is.

2005-ben bezárt az Újvárosi Fiókkönyvtár.

2008-ban összevonásra került a Kossuth Művelődési Központ és a Ceglédi Városi Könyvtár, és Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár néven folytatta munkáját.

Ebben az évben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával újabb szolgáltatói terekkel bővült a könyvtár és a használók számára nyújtott  szolgáltatások lehetősége, multimédiás terem kialakítására került sor.

2012-ben megszűnt a Mozgókönyvtári ellátás. A busz a Budai úti strandon kapott helyett, ahol nyaranként strandkönyvtárként üzemel.

2012-ben megnyílt az Ifjúsági Könyvtár a Gyermekkönyvtár alagsorában kialakított helyiségben, mely nemcsak a 14-18 éves fiatalok olvasás iránti igényét szolgálja, hanem  közösségi térként számos szabadidős lehetőséget kínál a fiatalok számára.

2014-ben került átadásra a Gyermekkönyvtár alsó szintjén egy Foglalkoztató terem. Egy olyan hely, ahol szívesen időznek a családok, óvodai és kisiskolás csoportok,  hiszen az olvasás, könyvkölcsönzés mellett papírszínház, diafilmvetítés, bábozás, társas- és logikai, fejlesztő játékok lehetősége is várja a gyerekeket, egy modern, kényelmes környezetben. 

2017-ben a könyvtár Minősített Könyvtári Címet kapott.

2017. április 1-től ismét változás történt, megszűnt az összevonás a Művelődési Házzal, így a könyvtár ismét Ceglédi Városi Könyvtár néven működik tovább. A ma is helyszűkével küszködő Ceglédi Városi Könyvtár igyekszik a 21. század megváltozott és megnövekedett társadalmi igényeinek megfelelni. A könyvtár számára az olvasók elégedettsége ma is a legfontosabb, ahogy 1924 óta mindig.