(Helyi Értéktár)
Kányi Andrásné, Ecseri Erzsébet 1933-ban született Cegléden. Érettségi után a Földszövetkezet könyvelésén dolgozott. 1952. április 16-án lépte át a ceglédi könyvtár küszöbét, és ezzel indult meg könyvtárosi pályafutása.
1953. január 1-jén a városi és körzeti könyvtár egyesüléséből jött létre a Ceglédi Járási Könyvtár, a Szabadság tér 5/a alatt, az evangélikus bazársoron. 191 négyzetméteren, 4000 db könyvállománnyal működött. Kányi Andrásné szervező könyvtárosként a ceglédi és nagykátai járás gondjait kapta meg feladatul. Télen-nyáron, az ötvenes évek közlekedési feltételei közt járta a falvakat, vonaton, kerékpáron, sokszor gyalog.
1957-től, 24 évesen lett a könyvtár igazgatója. E pillanattól legfőbb feladatának tekintette, hogy a város megfelelő nagyságú és színvonalú könyvtárral rendelkezzen.
1958-ban a megyében először alakult önálló gyermekrészleg. „Valóságos kis olvasó paradicsom a ceglédi gyermekkönyvtárban” – így tudósított a korabeli Pest Megyei Hírlap. Az 1958. december 15-én tartott megnyitó ünnepségen a gyermekek boldogan vették birtokba a közel 2500 kötetes részleget. A 36 négyzetméteres tér barátságos és vonzó környezetet biztosított kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Kányi Andrásné a könyvtár kiemelt feladatának tekintette egy tudományos színvonalú várostörténeti gyűjtemény megalapítását. Féltve őrzött kincsei közé tartozott a ceglédi hírlapírás első dokumentuma 1878-ból, a Czegléd című hetilap mutatványszáma. Megalakult a könyvtár mikrofilmtára, ahová az Országos Széchényi Könyvtártól megrendelt ceglédi folyóiratok mikrofilmmásolatai kerültek. Létrehozták a színműtárat, bevezették a színműkölcsönzést és a hanglemezkölcsönzést.
Hatalmas munkával 1960 második felére elkészült a könyvtár cédulakatalógusa. A kölcsönző helyiségben helyezték el a mintegy 20.000 cédulát tartalmazó betűrendes- és szakkatalógust.
1960-ra már tarthatatlanul zsúfolttá vált a könyvtár, és mivel nem lehetett szó új épületről, ezért a meglévőt szerették volna átalakítani. A Művelődési Minisztérium és a megyei könyvtár elfogadta a tervet és az átépítéshez jelentős pénzösszeget bocsátottak a ceglédi könyvtár rendelkezésére. Az átépítés célja a kényelmesebb körülmények mellett a szabadpolcos rendszer kialakítása, a mindenki számára hozzáférhető, szabadon választható irodalom biztosítása, az olvasószolgálat korszerűbb formája volt. 1961. január 17-én nyílt meg az átalakított Járási Könyvtár.
A ceglédi járáshoz ekkor 11 községi könyvtár tartozott, és Cegléden számos letéti helyen lehetett kölcsönözni. A járás könyvtáraiban nagy szükség volt a ceglédi könyvtár munkatársai által nyújtott szakmai segítségre. Ebben az időben már több író-olvasó találkozó, irodalmi est került megszervezésre, tematikus kiállításokat szerveztek, megindult a könyvtári szolgáltatások népszerűsítése is.
1963-tól a tanyán élők könyvtári ellátásának biztosítására egy művelődési autóval gyarapodott a városi és járási feladatokat ellátó könyvtár. A gépkocsit hangosfilm-vetítővel is felszerelték.
1964 februárjában a Kossuth Művelődési Központban megalakult a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság, mely 1964 októberétől a Járási Könyvtárba tette át a székhelyét. Kányi Andrásné tevékeny szerepet vállalt abban, hogy az irodalombarátok a könyvtár keretén belül tevékenységüket szélesebb alapokra helyezzék, ezáltal az olvasók száma is gyarapodjon.
1965. szeptember 25-én a Kőrösi úton megnyílt az Újvárosi Fiókkönyvtár, ezzel a város egy újabb területét sikerült bevonni a könyvtári ellátásba.
1967 februárjában az épületen életveszélyes repedések jelentek meg. A könyvtár ideiglenesen az Árpád utcába, a Kossuth Művelődési Ház egyik szobájába költözött. A helyreállító munkák után 1967 novemberében nyitotta meg újra a kapuit a könyvtár, de változatlan alapterületen.
1971. július 1-től Városi-Járási Könyvtár néven működött tovább. Előbbre lépést jelentett 1974 júliusában a gázfűtés bevezetése. A feltételek javulásához az is hozzájárult, hogy a kölcsönző termet kisebb rendezvények megtartására is alkalmassá tették.
1976. február 24-én a gyermekkönyvtár a Szabadság térről az akkori Piac térre költözött. Az új gyermekrészleg 125 m2 alapterületű, nagy üvegablakos, világos épületben fogadta az ifjú olvasókat. Így lehetőség nyílt a felnőtt részlegben olvasóterem kialakítására, a kézikönyvtári állomány mennyiségileg és minőségileg is javul.
1981-ben újabb szolgáltatást vezetett be a könyvtár, megszervezték a házhoz kötött betegek és idősek könyvtári ellátását „Könyvet házhoz” elnevezéssel.
Az intézmény 1984-től hivatalosan a Ceglédi Városi Könyvtár nevet vette fel, és még ebben az évben új lehetőséget kapott a művelődés szélesebb kiterjesztésére. Az Ikarusz székesfehérvári gyárában elkészült az első olyan jármű, amelyet bibliobusz céljára terveztek. A kerekeken gördülő könyvtárat 1984. június 6-án vehette át az igazgató (1986 októberében még két újabb busz érkezett Ceglédre.)
1985 szeptemberében útra kelt a könyvtár raktári állománya, amely a Szabadság téri épület szomszédságában, egy újonnan felállított faházban kapott helyet, 205 m2-en. A költözködésben a helyi honvédség is részt vett.
1987 májusában hangoskönyvekkel bővült a szolgáltatások köre, amely a vakok és csökkentlátók könyvtári ellátását segítette.
Újabb sikert könyvelhetett el a könyvtár vezetője, mikor 1987 novemberében a gyermekkönyvtár a Gubody utcai kastélyszerű épületbe költözött, amely valóságos mesebirodalma lett a gyerekeknek. Alapterülete 125 m2-ről 259 m2-re növekedett.
1988-ban az evangélikus bazársoron lévő papírbolt odébb költözött és ezt a megüresedett helyiséget megkaphatta a könyvtár. A felújítás során sok rejtett hibára is fény derült, így az átadás határideje csúszott. Galériarész kialakításával a könyvtár még több hasznosítható területhez jutott. Az átépítés ideje alatt is folyt a szakmai munka, elkészítették a könyvtár katalógusszerkesztési házi szabályzatát, amely biztosította, hogy a könyvtár feldolgozó munkája és a különböző katalógusok szerkesztése egységes elvek alapján történjen. A házi szabályzatot a Pest Megyei Könyvtár javaslata alapján módszertani anyagként adták közre a megyében, amely 1990-ben kiadvány formájában megjelent.
Hosszú hónapok után 1990. február 13-án nyitotta meg ismét kapuit a felújított, kibővített, korszerűsített felnőtt könyvtár. 1990 végén a könyvtár állománya: 181.601 dokumentum. A beiratkozott olvasók száma a gyermek- és fiókkönyvtárakkal együtt 5.501 fő, a kölcsönzött dokumentumok száma 182.211 darab.
Kányi Andrásné még könyvtárigazgatóként megérhette, hogy ha nem is sikerült régi álma, az új épület, de egy felújított, kibővült, korszerű könyvtárat adhatott át utódjának, Jakab Bélánénak. A családjával töltött nyugdíjas évek után Kányi Andrásné 2008. május 30-án hunyt el.
Kányi Andrásné 38 évig dolgozott a Ceglédi Városi Könyvtárban, melynek neve és funkciója folyamatosan változott, bővült az itt eltöltött évek alatt. Ahhoz a könyvtáros generációhoz tartozott, amelynek tagjai megteremtették a modern magyar közművelődési könyvtári hálózatot. A hőskorszak nehéz volt, nagy megpróbáltatásokkal, fizikai terhekkel járt a vezetőnek és könyvtárosoknak egyaránt. A megyében elsőként hozott létre gyerekrészleget, megalapozta a helyismereti gyűjteményt, audiovizuális részleget alakított ki, Cegléden jött létre először a bibliobuszos ellátás, amelyet nagyon körültekintően szervezett meg. Sokat tett a város közművelődéséért, rendezvények, író-olvasó találkozók egész sorát szervezte, Cegléd város közönsége az irodalomtörténet, a művészeti élet kiemelkedő személyiségeivel találkozhatott: Veres Péter, Szabó Pál, Áprily Lajos, Váci Mihály, Simon István, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Jókai Anna, Schubert Éva, Bánffy György és még sokan mások fordultak meg a könyvtár falai között.
Aktívan részt vett az országos könyvtári közéletben. Három cikluson keresztül tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesület országos elnökségének, két ciklusban a Pest Megyei szervezet elnöke volt. A hetvenes években megyei szakfelügyelőként dolgozott. Néhány évig a gimnázium könyvtáros fakultációján tanított, tanítványai közül többen is könyvtárosi pályát választották. 1974-ben „Kiváló népművelő” díjat kapott, több alkalommal emlékplakettet, részesült a Munka Érdemrend ezüst fokozatában, 1990-ben Szabó Ervin-díjas lett. 2003-ban Gubody Ferenc díjat kapott munkája elismerésül.
Emlékére 2018-ban Kányi Andrásné Könyvtári Innovációs Díjat alapítottak.
