(Helyi Értéktár)
Cegléden 1840-től élnek zsidók, főleg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után jelentek meg nagyobb számban. Legtöbben Albertirsáról érkeztek, de lassanként a Habsburg Birodalom legtávolabbi településeiről is költöztek Ceglédre. Az itt élő zsidók ősi törvényeik szerint megszervezték önsegítő egyleteiket. A Szent Egylet (Chevra Kadisa, 1855) a temetővel és a temetésekkel kapcsolatos kegyeleti eljárásoknak tett eleget, de segítette a betegeket és szegényeket is. 1864-ben egy népiskolát hoztak létre. A hitközség lassan kinőtte a régi templomot, mely egy 1855 óta e célra bérelt magánház volt. Az új zsinagóga felavatását 1906. szeptember 12-én ünnepelték. Az épületet Baumhorn Lipót építész tervezte.
Temetkezési helyük a Külső Kőrösi úton található, a legrégebbi síremlékek az 1800-as évek végén készültek, nagyon sok síremlék maradt fenn a holokauszt idejéből. A temető kerítéssel körbevett, mely mára erősen megrongálódott. A síremlékek közül sok elhasználódott, az idők folyamán olvashatatlanná váltak a feliratok. A MAZSIHISZ-szel együttműködve 2017-ben kezdődött el a temető felújítása. Tervbe vettek egy regisztrációs könyv elkészítését is az elhunytak adataival.