(Helyi Értéktár)
1932-ben Cegléd külterületi részek katolikus lakosainak részére Szilágyi Imre plébános a Fegyver tér 3. alatt egy szükségkápolnát létesített, „Segítő Szűzanya oltalma” titulussal. Később egy kéttantermes, vályogfalú iskolába kényszerültek, melynek egyik helyisége – a katedra mögött eltakarható oltárral – vasárnaponként kápolnaként működött.
1935-ben a kápolna tulajdonába került egy Mária kép (Mária, karján a kis Jézussal). Sokáig az Esztergomi Főszékesegyház kincsei közé tartozott, s innen került a XVIII. században a Csáka családhoz, akinek egyik tagja a székesegyház főkántora volt. Ezután nemzedékről nemzedékre szállt a kép tulajdonjoga. Utolsó tulajdonosa a ceglédi rokonok bíztatására, vigasztalására felajánlotta a képet. Kikötése volt, hogy egy új kápolnába, vagy templomba kerüljön és oltárkép legyen. A kegykép elhelyezése a Fegyver téri híveknek nagy lelki élmény volt.
A katolikus hívek száma kb. 4500 fő volt ekkoriban. A hely szűknek bizonyult számukra, így felvetődött egy új templom építésének igénye. Megalakult a Templomépítő Bizottság, akik folyamatosan adománygyűjtéseket szerveztek. 1967-ben került Ceglédre az Újplébániához Zsédely Gyula, majd 1968-ban Dr Korompay Tibor esperes-plébános.
Zsédely Gyula Budapesten született. 1950-ben szentelték pappá. Élete legnagyobb kihívása és munkája lett a Magyarok Nagyasszonya Kápolna megépítése. A szalézi szellemiségnek megfelelően sokat foglalkozott a fiatalokkal, a lelki neveléssel; homília-vázlatait és hittankönyveit, melyeket társszerzőkkel írt, nagy példányszámban adták ki.
Zsédely Gyula plébános úr kért engedélyt az új kápolna építésére. Végül hosszú tárgyalások, kérvényezések után – Kerényi József, a későbbi Ybl- és Sir Matthews világdíjas építész (a Magyar Művészeti akadémia tagja, a BME Építészmérnöki Kar Mestertesület elnöke, az Építőművészeti doktori iskola vezetője) tervei alapján, 1985. május 19-én sor került az alapkő letételére.
A Magyarok Nagyasszonya Kápolnát 1988. május 28-án szentelték fel. A szentelést Marosi Izidor váci megyéspüspök végezte. A püspök Zsédely Gyula c. esperes-plébánosnak tb kanonoki címet adományozott. 1994-ben Zsédely Gyula atya Cegléd város díszpolgára lett.
A kápolna utcafrontra nyíló részén az egykori kolostorok kerengőjéhez hasonlatos, téglaoszlopos, íves, fedett közlekedő folyosó látható. Ehhez kapcsolódik T-alakban a másik szárny, amely a kápolnához vezet. Az utca felől a telek sarkán áll a román stílusra emlékeztető sekrestye. Mellette magasodik a különös hatású harangláb. A telket a kerengővel megegyező oszlopos-íves kerítés övezi. A Pelikános kút Stremeny Géza szobrász alkotása.
Az ősi magyar körtemplomra emlékeztető kápolna fehérre meszelt falaival, kerekded formájával könnyed és kecses hatású. Sokszögletű kupolájáról nyolc istenszem-ablak szórja a fénynyalábokat. Tetején aranyozott gömbök koszorúján nyugszik a kereszt, a Magyarok Nagyasszonya koronáját jelképezve.
A kupolát vörösfenyőből ácsolták. Az oltár irányában áll Melocco Miklós Kossuth–díjas szobrászművész szobra, amely a Madonnát ábrázolja a Gyermekkel. A tabernákulum ajtó és a feszület (ötvösmunka) Ozsvári Csaba mesterműve. A centrális téralkotás szép példájaként a tervező a szentély mögötti ablakkal kitágította a teret, mintegy hozzákapcsolva a templomudvart, a külső világot, amelynek az égbolt a csúcsa. Ott áll egy egyszerű ácsolt fakereszt, amelyet kívülről félkaréjos, hullámos vonalvezetésű, kolostorfedéses fal ölel körül, helyet adva tizenkét magyar szent és vértanú szobrának.
A kápolna oltára Jézust jelképezi. Az oltárlap 8,5 mázsa súlyú süttői monolit mészkő. Ez alá helyezte be Marosi Izidor váci megyéspüspök Szent Fornátusz és Szent Celesztin ereklyéit 1988. május 28-án. A felszentelési miseruhát egy tűhímző művész asszony, Tasnádiné Radeczki Anna készítette. A kápolna tabernákuluma, oltárlapja, és szószéke Király Lőrincz kőszobrász alkotása. A Szent István torony koronája II. Szilveszter pápa által ajándékozott, kettős kereszttel ékesített koronát jelképezi.
A kápolna tetején egy gömbkoszorú látható, 2 m magas, kereszttel, mely Farlé Lajos ötvös alkotása. Erre került rá a 23 karátos aranyfüst lemez, melyet a Passau-i Diözezis-től ajándékba kapták.
A 12 égetett domborművet Szinvai Pál szobrász és Rehák Julianna kerámikus készítette.
Érdekességek a kápolnában:
- Rómától a Laterán székesegyház, legrégebbi keresztény bazilika falából származó téglán egy latin szöveg olvasható, melynek fordítása a következő:
„Laterani Szt. János apostol Bazilika VI.Pál pápa (és) Hugo Carlo Poletti, a Laterani Szt. János apostol Bazilika főpapja,
a téglából épített Szent Kaput kinyitotta és bezárta az 1975-ös jubileumi évben.”
- A kápolna harangjának felirata: „Őr Kottlár János hitvese Tot Erzsébet csináltatta 1857 évben Pesten Schaudt András által.”
- A hullámzó falak a történelemben hánykódott Péter hajóját szimbolizálják:
„Fluctuet, nec margitum” – Hánykódik, de nem merül el.
- A kápolna közepén levő „császárfa”, amely a tetőn is áthalad, a régi magyar házak, a „Boldogasszony oszlopa”,
amely a tetőről csüngött alá, amelyre az ősök az értékeiket aggatták fel. Ez az un. „Boldogasszony fa”.
- A kápolna kilenc térszövetből tevődik össze, mert egybeolvadó, egybekötődő falak nincsenek.
A tető átmegy 10,30 méteres szarufáival és hajópadlóival a térszöveten és a rózsakertben ér véget.
- A kolostorkertet és a tornácokat 49 db egytonnás betonív keretezi, amely a haranglábban csúcsosodik ki.
- A szilárd talaj 2,30 méterre volt a talajszint alatt, ezért 27 darab betonrönköt kellett elhelyezni társadalmi munkával, egy millió Ft értékben.
A ceglédi új Magyarok Nagyasszonya Kápolna az építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 424/1988. sz. leiratában a nívódíjak „Elismerésre méltó” fokozatát kapta. 1988. május 28-án, a szentelésen részt vett mintegy 700 hívő aznap este újra láthatta mintegy 6 millió emberrel együtt a TV esti híradójában az új épületet, melyet a TV riportere, Cegléd új „ékszerdobozának” nevezett. A Magyar Rádióban Rapcsányi László és Magyar Ferenc méltatták a kápolnát. A Magyar Nemzet, a Képes 7, a Katolikus Szó, Magyar Kurír, az Új Ember, a Művészet újságok, valamint egy brüsszeli és egy genti újság is foglalkozott az új építménnyel.
Ennek a nem mindennapi teljesítménynek a híre messze átrepült az óceánon, és egy sikeres nemzetközi pályázat eredményeként 1992-ben Washingtonban elnyerte az Amerikai Építészeti Intézet (International Architectural Design Award) díját. A világvallások közelmúltban emelt szakrális épületeivel lehetett pályázni, és éppen az nagyobbítja az eredményt, hogy valóságos székesegyházak, mecsetek és másféle templomok mellett ez az emberléptékű kis kápolna is kitűnt vitathatatlan értékeivel. A nemzetközi pályázat zsűrije Harold Roth, a Yale Egyetem építészkarának professzora, Thomas R. Fisher, a Progressive Architecture főszerkesztője és Dr. John W. Cook, a Yale Egyetem Szakrális Karának igazgatója volt. 1992. október 25-én 55 fős küldöttség hozta el Washingtonból a díjat és adta át ünnepélyes keretek között a diplomát a ceglédi hívek és a plébános előtt Kerényi Józsefnek.
1992. december 15-én a Magyar Televízió dokumentumfilmet forgatott az épületről.
A hívek hitének habarcsa tartja össze a falakat, máskülönben egy szegény, városvégi egyházközség nem birkózhatott volna meg az erejét meghaladó feladattal. Ezért nevezte az időközben Kossuth-díjjal kitüntetett Kerényi József „városszéli katedrálisnak” a művét.