A CEGLÉDI EVANGÉLIKUS TEMPLOM BACH-ORGONÁJA

(Helyi Értéktár – Pest Megyei Értéktár)

 

„Az Atyának, a fiúnak és a Szentlélek Istennek nevében. Amen. Mi, élők, azoknak, akiket Isten utánunk a jövőben éltet, adjuk tudtukra a következőket: Czegléd városunkban ágost. hitv. evang. egyházunk felsőbb vidékről ideszeállingózott hívei, mint szórvány létezetek 1783. évig, honnan túl, mint leányegyház, a tápiószentmártoni gyülekezethez csatlakoztak.” Az eredeti dokumentumot 1895 november 3-án elhelyezték az épülő evangélikus templom alapkövében. A templomot 1896-ban szentelték fel.

bach-orgona

 

fintagergely2014. május 25-én a Ceglédi Evangélikus Egyházközösség hálaadó istentiszteletet tartott felújított templomukért, a restaurált Bakos-orgonáért és az új Bach-orgonáért. Az orgonaszentelés szolgálatát Fabiny Tamás, az északi Evangélikus Egyházkerület püspöke végezte. A Bach-orgonát Finta Gergely orgonaművész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense, a Deák téri evangélikus templom orgonistája vette litargikus használatba. Majd Szabó Balázs Junior Príma díjas orgonaművész, a Zeneakadémia és a Párizsi Konzervatórium oktatója tartott orgonabemutatót és hangversenyt Bach műveiből.

„A ceglédi Bach orgona egyszerre tanít és inspirál, korlátoz és felszabadít, magához láncol és szárnyakat ad. Az orgonista számára egy személyben pedagógus és kamarapartner: egyértelmű, minden részletben kidolgozott zenei állásfoglalásra késztet, melyet érett zeneiséggel segít hangokba önteni. Kimondhatatlan öröm, hogy mindez Magyarországon történik meg. Ezzel a hangszerrel újabb mérföldkövet tettünk meg Európa felé.” – foglalta össze az új hangszer jelentőségét Fassang László.

Az új orgonát a Magyar Villamos Művek Zrt. támogatásából az Aeris Orgona Kft. tervezte és építette. Az orgona a türingiai orgonaépítészet legszebb hangszerei, Wender, Wolckland, Trost, Hildebrandt, Stertzing és Schulze mesterművei inspirálták. Legfontosabb refenciaként az arnstadti Bach-templom 1703-ban épült Johann Friedrich Wender orgonája szolgált, az a hangszer, amelyet Johann Sebastian Bach első templomi állása során 1703-1707 között használt.

Barokk minta alapján tervezték az orgonaházat, hogy a hangszer külső megjelenése is tükrözze a barokk hangzást, azzal szoros egységet alkosson. A sípmezők takarólemezei dúsan faragott floreális motívumokkal díszítettek, a szekrény felülete korabeli technikák alkalmazásával festett és 23 karátos dukát arannyal aranyozott.

Az orgona légellátásához egyráncú ékfúvó készült, mely az „élő” barokk szelet biztosítja. A szélcsatornákat és a szélláda méreteket barokk minták alapján tervezték, hogy az ékfúvó tulajdonságai a lehető legjobban érvényesüljenek a hangzásban. Az élő szél a historikus játékmód minden finom árnyalatára érzékenyen reagál. A sípmű menzúráit, konstrukciós és hangzásbeli sajátosságait több türingiai tanulmányút alkalmával felkeresett mintegy 30 eredeti barokk orgonát alapul véve dolgozták ki.

Az új orgona ötvözi a barokk és a mai kor orgonaépítészetének elemeit. A tömörfa és kovácsoltvas alkatrészek mellett egy olyan új technológia került megépítésre, melynek előzményei ugyan a reneszánsz orgonaépítészetig nyúlnak vissza, elterjedése azonban a XX. század második felére tehető a váltócsúszkás szélláda.

A Magyarországi Evangélikus Egyház és sok zenész, orgonaépítő régi vágya vált valóra: Cegléden, valódi Bach-orgona épült, azoknak a hangszereknek a mintájára, melyeket egykoron a mester is használt. A hangszer nemzetközi jelentőségét vetítette előre, hogy már átadása előtt széles körű érdeklődés övezte.

bach-orgona22014 április 4-5. között kétnapos Bach kurzuson mutatkozott első ízben, ennek kapcsán a Kossuth Rádión több műsorban is hallhattuk az orgona archaikus hangját, Magyarországon eddig ismeretlen hangszínlehetőségeit. Németországból, Franciaországból, Lengyelországból és Svájcból, orgonaművészek, szakértők és orgonaépítők látogattak el a templomba, így nem csak a hazai, de a nemzetközi szakma is figyelemmel kísérte Magyarország első váltócsúszkás új barokk orgonája.

Az idelátogató művészek közül elsőként lehet említeni Fassang László és Szabó Balázs nevét, akik különösen szívükön viselik a ceglédi orgona sorsának alakulását, hiszen pontosan ismerik a hangszer jelentőségét. Igazi mesterei annak, hogyan kell kiaknázni az autentikus barokk előadásmód érdekében azokat a lehetőségeket, melyeket ez a hangszer gazdagon kínál. Zeneakadémista növendékeinek játékát is hallhattuk és büszkeséggel töltheti el a ceglédieket, hogy a hazai felnövekvő orgonisták immár országhatárokon belül is találkozhatnak hiteles barokk hangszerrel.

Karosi Bálint is ellátogatott a templomba, aki igen fiatalon nyerte el az Első Bostoni Evangélikus Egyház zeneigazgatói székét. Koncertje után úgy fogalmazott, hogy hazánkban ezen az orgonán lehet leghitelesebben megszólaltatni Bach műveit.

De nem csak a magyar orgonisták játékát hallhattuk az eddig eltelt időben, hiszen több nagy nemzetközi név is megfordult már ennél az orgonánál. Lorenzo Ghielmi, vezető olasz orgonaművész, a milánói Civia Scuola di Musica, valamint a bázeli Schola Cantorum billentyűs tanára, a milánói San Simpliciano bazilika orgonistája adott nagyszerű koncertet, aki kijelentette, hogy máris otthon érzi magát ennél a hangszernél.

2014 őszén egy három napos koncertsorozat fő előadójaként Christoph Bossertet, a würzburgi zeneművészeti főiskola egyházzenei és orgona tanszékének professzorát hallhattuk. A professzor úr a koncert utáni interjúban csak szuperlatívuszokban tudott nyilatkozni a hangszerről. Véleménye szerint ez az orgona a türingiai barokk hangszerek kompromisszum nélküli, hiteles, de nem szolgai kópiája, és jelentősége messze túlhaladja Európa határait.

bach-orgona3

2014 decemberében Hans-Ola Ericson svéd orgonaművészt, a legnevesebb kanadai akadémia tanárát is idevonzotta ez a hangszer. Koncertje után így nyilatkozott:
„Magyarországon valami egészen különleges és fantasztikus dolog történik. Annak ellenére, hogy már hallottam a ceglédi orgonáról és egy youtube videót is ismertem, be kell vallanom, nem gondoltam volna, hogy az vár majd rám, amivel találkoztam. A ceglédi Bach-orgonát megszólaltatni egyszerűen döbbenetes élmény. Pályámnál fogva nagyon sok lehetőségem van elsőrangú historikus orgonákon játszani, de ez az egyik legjobb stílushangszer, amin valaha játszottam. A ceglédi Bach-orgonát megalkotó orgonaépítők történelmet írnak. Nagyon szívesen jövök ismét Magyarországra, hogy újraélhessem a csodát.”
2017. decemberében Hans-Ola Ericcson ismét nagysikerű koncertet adott városunkban.

Szabó Balázs 2015-2017 között koncertsorozaton szólaltatta meg Johann Sebastian Bach összes orgonaművét a ceglédi evangélikus templom hangszerén. A fiatal orgonaművész 2015. október 31-én indított egyedülálló sorozatot, hiszen Magyarországon első ízben szólaltatta meg korhű hangszeren barokk szerző összes orgonaművét:
„Itt döbbentem rá Bach orgonamuzsikájának a hihetetlen és kimeríthetetlen gazdagságára, arra a mélységre, ami a legkisebb darabban is megtalálható.” – fogalmazott a tizennégy részből álló orgonahangverseny-sorozattal kapcsolatban Szabó Balázs.

2018. januárjában Bach hegedű-csemballo szonátáit, valamint hegedűre és fuvolára írt partitáit Rohmann Ditta és Fassang László átirataiban hallható volt szólócsellón és cselló-orgona párosán.
„Férjemmel, Fassang Lászlóval folyamatosan bővítjük a csello-orgona repertoárt, akár olyan művek átírásával, amelyek szokatlannak tűnhetnek ebben a felállásban. A ceglédi historikus orgona kiváló alkalmat adott arra, hogy a szonáták új arcát egy teljesen új hangzás által mutassuk meg. Reményeim szerint úttörő munkának számít lemezünk, és bátorítani tudjuk zenésztársainkat, hogy ne csak a hagyományos hangzást próbáljuk imitálni és reprodukálni, hanem merjük újragondolni az általunk értékesnek és nagyra tartott zenéket.”

dankosattila2018 szeptemberében folytatódott az ARS SACRA Fesztivál Nyitott Templomok Napja programsorozat a ceglédi Bach orgonán, Tóth-Vajna Zsombor önálló koncertjével.

2019. októberében Dankos Attila orgonaművész, Vukovich Edit énekművész és Ecsedi Péter énekművész közös koncertet tartott az evangélikus templomban. Dankos Attila virtuóz tehetségét csillogtatta meg a Bach orgonán. Johann Sebastian Bach Esz Dúr Preludium és Fugáját, valamint Buxtehude több művét adta elő.

Az evangélikus templom Bach-orgonája átadása óta folyamatos koncertek színhelye. Nemcsak magyarországi, hanem külföldi neves orgonaművészek szólaltatják meg a kitűnő hangszert és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Városunk büszkesége – melyet még a párizsi Conservatoire folyosóján is emlegetnek az orgonisták – öregbíti nemcsak Cegléd, hanem Magyarország hírnevét is az idelátogató világhírű művészek által.