Ajánlók

Péterfy-Novák Éva írásainak ereje abban rejlik, hogy számára nincsenek tabuk. Új regényében is megrázó kérdéseket tesz fel: mi lesz egy megnyomorított gyermekből? Hogyan válik szörnyeteggé egy felnőtt? És vajon meg lehet-e törni a generációkon átívelő családi mintákat?

"Azt kéri, ne mondjam el senkinek, hogy miről beszéltünk. Ez a mi titkunk. Amolyan női titok. És a nőknek össze kell tartaniuk, nem szabad elárulniuk egymást."

Péterfy-Novák Éva 1961-ben született Diósgyőrben. Személyes traumájának feldolgozása miatt kezdett blogot írni, majd a bejegyzésekből 2014-ben Egyasszony címmel nagy sikerű memoár, később pedig monodráma is készült. 2017-ben jelent meg A rózsaszín ruha című novelláskötete, amelyben szókimondóan, ugyanakkor humorral és empátiával ír a körülöttünk lévő világról.

Forrás: Libri, 2019, fülszöveg

Anti-fejlődésregényt, az idegenség és magány párhuzamos történeteit írta meg Péterfy Gergely a Kitömött barbárral. A konklúziót a „széllel szemben nem lehet” nyers igazsága is kifejezné, a szerző azonban Kazinczy Ferenc teljes életrajzát használja fel ennek szemléltetésére.

Péterfy Gergely regénye tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.

Források:
- Kalligram, 2014, fülszöveg
- Koncz Tamás: Péterfy Gergely: Kitömött barbár. Kortárs Online, 2015.07.08. (https://www.kortarsonline.hu/archivum/2015/07/arch-peterfy-gergely-kitomott-barbar.html)

 

A Korunk havi rendszerességgel megjelenő kolozsvári folyóirat, mely főként a kultúra, a társadalomtudomány fóruma. A folyóirat 1926 óta jelenik meg kisebb-nagyobb megszakításokkal, jelenleg harmadik folyamánál tart. A három folyam három korszakot különít el a lap történetében, s ezek Erdély kulturális régiójának politikai-történeti alakulásával állnak összefüggésben.

A Korunk régebbi lapszámai elérhetőek az ADT adatbázisában, mely a Könyvtár területén ingyenesen hozzáférhető: https://adtplus.arcanum.hu

 

Könyvtárunk a folyóiratokat a Nemzeti Kulturális Alap döntése alapján ajándékba kapja.

A ​kötet a magyar pünkösdi hagyományok első monografikus néprajzi feldolgozása, mely sok évtizedes tudományos munka eredménye. Bemutatja a publikált és publikálatlan, adattári és saját gyűjtésű anyagok rendszerezése nyomán a magyar nyelvterület jellegzetes pünkösdi hagyományait.

A kötetben szereplő táblázatok a gyakran esetleges adatokkal is áttekintést nyújtanak a magyar nyelvterületen a zöldágazásról, májusfaállításról, valamint a Magyar Néprajzi Atlasz kutatópontjain a pünkösdi királynéjárásról, pünkösdölésről, pünkösdi májusfáról, legényavatásról, a pünkösdhöz kapcsolódó hiedelmekről, a pásztorok megajándékozásáról és egyéb az ünnephez kapcsolódó szokásokról.

Forrás: Akadémiai Kiadó, 2010, fülszöveg

"Kolozsvárra utazunk, s mintha csak e hajnali pillanatban érzékelnők teljesen és először ennek az útnak valóságát."

Márai először 1940-ben utazik Erdélybe, rögtön a második bécsi döntést követő napokban. Élete során kevés esemény hozza ki belőle olyan szemmel láthatóan az érzelmeket, mint Erdély visszatérése. Különösen igaz ez székely körútjaira, amikor csak hírből, könyvből ismert tájakat látogat végig, és vonzó szellemiséggel, élő és elhunyt alkotók életművével találkozik.

Forrás: Helikon Kiadó, 2016, fülszöveg

Századunk egyik legkiválóbb forradalmár költője a modern spanyol drámának is legnagyobb képviselője; sőt tulajdonképpen életművének kiteljesedését is a színpad hozta meg. García Lorca – mint magyar színpadon bemutatott egyéb műveiben – sajátos éleslátással ezekben a színművekben is a nő helyzetén méri föl a mai spanyol társadalom viszonyait. A sok játékos, úttörő formai elem, a költői látás számtalan dramaturigai vetülete, vagy a népies pajzánkodás nem födheti el, hogy talán a Don Perlimplín és Belisa szerelméről szóló „erotikus hallelúja”, az áldozatos szerelem himnusza kivételével ezek a művek is a nő szabad párválasztási jogáért harcolnak, a feudális-patriarkális erkölcs fölött törnek pálcát. Mindhármat átszövi García Lorca mély költőisége, demokratizmusa, őserejű realizmusa, tündéri szeszélye és merész kísérletező szelleme.

Forrás: https://moly.hu

Lackfi János költő-műfordító, egyetemi oktató arra vállalkozott, hogy a Szerb Antal utáni évtizedek lírájának alakulását is figyelembe véve kiválaszt újabb száz verset, amely mai, közös „kapcsos könyvünk” alapja lehet. A válogatás során ugyanazt az önfeledt örömöt és ugyanazokat a kétségeket élte meg, mint kiváló elődje.

A kötetben többek között Federico García Lorca, Sylvia Plath, William Shakespeare költeményei olvashatóak.

Forrás: Helikon Kiadó, 2010, fülszöveg

A francia nyelvű dekorációs és lakáskultúra magazin 1897-ben indult, jelenleg évi 9 száma jelenik meg.

Kalandregény? Szerelmes regény? Állatos regény? Budapest-regény? Mesekönyv felnőtteknek? Regénynek álcázott irodalomkurzus, vagy a hiperszenzitivitás regénye? Netalántán A kis herceg folytatása? Mindegyik, és egyik sem! Egyik pillanatban mosolyra fakaszt, majd megtekeri a szívünk. Igazi, vérbő irodalom, melyről sokat fogunk még beszélni, s melynek ott a helye minden olvasni szerető könyvespolcán.

Forrás: Hungarovox, 2018, fülszöveg

Der Spiegel egy gazdasági-politikai témájú, német nyelvű hetilap, mely Európa legnagyobb hírújságainak egyike.

Tuki – Kidobott, majd Manyus által örökbefogadott spánielfiú. Blogger, híradós személyiség, nagymenő, social média celeb. A Spánielmentés szóvivőjeként kezdődött a karrierje, manapság saját blogjában osztja meg veletek megtapasztalásait, az élet örömeiről, az emberi tűrőképesség igen alacsony határairól, a gumipapucs szakítószilárdságáról, és a két napja elásott, majd előbányászott kacsafej szaghatásairól, ami a frissen mosott ágynemű illatával keveredik. A rendet feleslegesnek tartja, a nyugalmat unalmasnak, a zsenik pedig simán túl látnak a káosz felett. Szerinte.

Forrás: TuKiadó, 2018, fülszöveg

Felejthetetlen történet egy elrendezett házasságról s megdöbbentő következményeiről...
KELET-AFRIKA, 1903